2009. augusztus 24., hétfő
Ph
3 éve láttam utoljára. Mögötte ültem a kocsiban, a napfényben megcsillant a szőke haja, ahogy arcát dacosan a kezébe fúrta. A visszapillantóból pont ráláttam. Aztán feloldódott és beszélt. Mutogatott. Nevetett. Csak nem velem.
Vacsora közben szemben ült. Ahányszor összeakadt a tekintetünk elpirult és másfelé nézett. De én észrevettem a szája sarkában megbújó mosolyt, amit igyekezett benttartani. Nekem a gyomrom remegett az izgalomtól, nehogy elrontsak valamit és elveszitsem ezt a hajszálon függő boldogságot, amire ennyit vártunk.
Később leült játszani valami lövős játékkal a számítógépén. Én elkezdtem kipakolni, de a szemem sarkából néztem, ahogy játszik. Ő pedig egyszercsak felnézett azokkal a égszinkék szemeivel és megkérdezte, hogy kipróbálom-e a játékot. Annyira megilletődtem, hogy visszautasítottam. Mondván ő ezt nálam jobban csinálja. De onnantól már ott álltam a háta mögött, mintha a életemre bízott kincset őriznék.
Másnap megmutattam neki, hogy tudok varázsolni. Kérte újra és újra. Én pedig újra és újra megmutattam neki. Meg akartam neki mutatni, hogy bármire képes vagyok, amit kér.
Hazafelé a kocsiban már mellettem ült és a cinkostársa lettem.
Búcsúzóul megölelt, amitől a hangom is elakadt és feloldott minden keserűséget és fájdalmat az elmúlt 3 évből.
Vacsora közben szemben ült. Ahányszor összeakadt a tekintetünk elpirult és másfelé nézett. De én észrevettem a szája sarkában megbújó mosolyt, amit igyekezett benttartani. Nekem a gyomrom remegett az izgalomtól, nehogy elrontsak valamit és elveszitsem ezt a hajszálon függő boldogságot, amire ennyit vártunk.
Később leült játszani valami lövős játékkal a számítógépén. Én elkezdtem kipakolni, de a szemem sarkából néztem, ahogy játszik. Ő pedig egyszercsak felnézett azokkal a égszinkék szemeivel és megkérdezte, hogy kipróbálom-e a játékot. Annyira megilletődtem, hogy visszautasítottam. Mondván ő ezt nálam jobban csinálja. De onnantól már ott álltam a háta mögött, mintha a életemre bízott kincset őriznék.
Másnap megmutattam neki, hogy tudok varázsolni. Kérte újra és újra. Én pedig újra és újra megmutattam neki. Meg akartam neki mutatni, hogy bármire képes vagyok, amit kér.
Hazafelé a kocsiban már mellettem ült és a cinkostársa lettem.
Búcsúzóul megölelt, amitől a hangom is elakadt és feloldott minden keserűséget és fájdalmat az elmúlt 3 évből.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése