2008. december 24., szerda
Olvasnivalo
Most kivetelesen nem utazasrol vagy fenykepekrol lesz szo. Az egyetlen kozos ebben a bejegyzesben a tobbivel szemben az Elmeny. Direkt irtam nagybetuvel, arrol az Elmenyrol beszelek, amikor valaminek erosen a hatasa ala kerulunk es nem szabadulunk napokig.
A konyv, amirol irni szeretnek, nem mondhatnam, hogy veletlen akadt a kezem ugyebe. Ilyen nagyon ritkan fordul elo velem. Ami inkabb jellemzo, hogy 1) a Konyvesblogon talalok valamit vagy 2) valakinek a blogjaban bukkanok ra valami dicsert alkotasra vagy 3) valaki emlit valami erdekes olvasnivalot, netan kolcson is adja. Ez utobbi is ritkan fordul elo, mert konyv-buzi vagyok. Imadok konyvesboltba jarni, imadom a konyvek illatat ( ha veszek egy ujat, az elso dolog, hogy beleszagolok ). Es nem utolsosorban, imadok uj konyekre szert tenni.
Mar nem emlekszem hol hallottam eloszor rola. De utana ujra es ujra felbukkant es nem hagyott nyugodni, ugyhogy megvettem meg az elutazasom elott Magyarorszagon. A tortenetrol csak annyit, hogy egy utkereso no beszamoloja tobb orszagon ativelo utazasain keresztul. A kulonleges benne az a hangnem es hatartalan oszinteseg. Ez utobbi ugy gondolom elengedhetetlen onmagunkkal szemben. Magaval ragadott, feltoltott es uj elhatarozasokra sarkallt a konyv. Hogy igenis figyelnunk kell arra a belso hangra es folyamatosan dolgozni azon, hogy soha el ne halkuljon bennunk.
Az a fajta konyv, amit ugy teszunk le, hogy mosolygunk es meg velunk marad az erzes napokig. Egyszoval ajanlom mindenkinek es orommel kolcsonadom.
Elizabeth Gilbert - Eat Pray Love
Magyar kiadas: Eat Pray Love - Izek, Imak, Szerelmek
Ulpidus-haz Konyvkiado
A masik konyv, amit meg szeretnek emliteni egy klasszikus. Legalabbis ma mar annak szamit. Miutan a fenti konyvet befejeztem ( meg mindig a tengerparton voltunk ) es nem volt nalam masik, hat felkerekedtem es elmentem a helyi konyvesboltba, hogy valami angol nyelvu kiadasra tegyek szert. Valogattam, valogattam ( tovabbra is a fenti konyv hatasa alatt ). Es hat meg kell mondjam, abban a pillanatban egyaltalan nem tunt vonzonak valami izgalmas kalandregenyt, netan valami romantikus irodalmat olvasni. Valami "folytatolagost" akartam. Valamit, ami ugyanazt az elmenyt adja. Igy esett hat a valasztasom erre az olvasmanyra. Mar nagyon sokat hallottam rola. Spiritualis, az almok kovetesrol. Beleolvastam ( az angol szint ellenorzese vegett ) es megvettem. Mar az elso nehany oldal utan magaval ragadott es utazni hivott. Coelho stilusa eleg messze esik a fent emlitett konyv stilusatol. Kicsit olyan erzesem van, mintha a sajat nagyapam meselne neked valami tortenetet, amibol tudod, hogy tanulni fogsz. A tortenet csodalatos, a mondanivaloja mely.
Mar csak nehany oldal van hatra. Es tudom, hogy ujra vissza fogok terni ehhez a temahoz.
Paulo Coelho - The Alchemist
Magyar kiadas: Az alkimista
Athenaeum 2000 Kiado

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése